Ősszel és tavasszal gyakran láthatunk V alakban repülő madárcsapatokat az égen. Vadludaknál különösen látványos ez a szabályos formáció.
De miért éppen V alak?
A válasz elsősorban az aerodinamikában keresendő.
A mögötte repülő madár energiát takaríthat meg
Repülés közben a madár szárnya körül légörvények keletkeznek.
A megfelelő helyzetben mögötte haladó társ kihasználhatja a felfelé irányuló légáramlás egy részét, így kevesebb energiát kell fordítania a repülésre.
Ez különösen fontos lehet hosszú vándorutakon, amikor több száz vagy akár több ezer kilométert kell megtenni.
A V alak tehát tulajdonképpen egy természetes energiatakarékos rendszer.
De mi történik az első madárral?
Az elöl repülő egyed nem kapja meg ugyanezt a segítséget.
Ezért a vezető pozíció rendkívül megterhelő lehet.
A madarak időnként helyet cserélhetnek, így nem mindig ugyanaz az egyed végzi a legnehezebb munkát.
A formáció folyamatosan változhat a szél és az állatok pillanatnyi helyzete alapján.
A csapatot is könnyebb követni
A V alak másik előnye, hogy a madarak jobban láthatják egymást.
Ez segítheti:
- a csapat együtt tartását;
- az irány követését;
- az egymással való kommunikációt.
A jellegzetes hangadásnak is szerepe lehet abban, hogy hosszú repülés közben kapcsolatban maradjanak.
Honnan tudják, merre kell menni?
A madárvonulás mögött összetett tájékozódási rendszer áll.
A fajok különböző mértékben használhatják:
- a Nap helyzetét;
- a csillagokat;
- a táj jellegzetességeit;
- a Föld mágneses terét;
- tanult útvonalakat.
A fiatal madarak bizonyos fajoknál idősebb társaiktól is tanulhatják a vonulási útvonalat.
Az Állatmagazin állatvilágról szóló témái rendszeresen emlékeztetnek arra, hogy sok hétköznapi természeti jelenség mögött meglepően összetett alkalmazkodás áll.
A V alakban repülő vadludak ezért nemcsak szép látványt nyújtanak.
Egy több millió éves evolúciós megoldást láthatunk működés közben: együtt messzebbre lehet jutni, kevesebb energiából.
